Kezdetek…

A 2040-es évek Budapestje egy olyan modern város képét mutatja, mely a múlt eleganciáját ötvözi a jövő technológiájával: a Duna csillogó vizén napfényben úszó vízitaxik siklanak, a magaslatok tetején futurisztikus, napelemekkel borított épületek tükrözik az eget, a belvárosi utcákon pedig csendesen suhannak az elektromos, önvezető járművek…

Magyarország az innováció élvonalában jár. A magyar mérnökök és tudósok által kifejlesztett űrhajók, műholdak, űreszköz-alkatrészek és adattovábbító rendszerek világszerte elismertek, a hazai egyetemeken virágzik az űrtudományi képzés. Az űripari klaszterek sorra alakulnak, a startupok folyamatosan ontják magukból az új, forradalmi megoldásokat. A magyar űrtechnológia már nem csak álom, hanem valóság, mely szerves részévé vált a globális űrgazdaságnak.

A Dél-Alföldön felépült modern űrhajókilövő állomás, a „Magyar Kapu” névre keresztelt komplexum Európa egyik legfejlettebb létesítményévé vált. Innen indulnak a magyar fejlesztésű űrhajók, jelezve a nemzet elkötelezettségét a világűr kutatása iránt…

2021-ben, egy esős délutánon, Prof. Dr. Kállay Artúr, a „Stardust Forge” magyar magán űrhivatal fiatal, de rendkívül elhivatott és ambiciózus vezetője, az irodájának hatalmas, nagyítólencsés panorámaablaka előtt állt, ahonnan a Naprendszer bolygói kiválóan látszódtak. A levegőben lebegő, holografikus kijelzőkön adatok ezrei: költségvetési tervek, műszaki specifikációk és űrhajós-profilok. A „HUNOR - Hungarian to Orbit” program, melynek ő az egyik szellemi atyja, évekig csak egy merész, szinte utópisztikus álom volt.

Most azonban, a globális űrkutatás új hullámaival, mint például az „Axiom Space” magántőkéből finanszírozott amerikai űrinfrastruktúra-fejlesztő, valamint a „Galaxy Exploration Research Agency” (GERA) galaxis-felfedező és kutató űrügynökség egyre ambiciózusabb terveivel ez a lehetőség tapintható közelségbe került…

– Artúr, még mindig hiszel ebben? - szólalt meg egy fáradt, de tiszteletteljes hang a háta mögül. Jackson Cole, az amerikai elnöki kabinetfőnök volt az, kezében egy gőzölgő, markáns illatú magyar kávéval. – A költségvetés szűkös, a közvélemény ingadozó. Sokan azt mondják, hogy ez csak pénzkidobás, miközben annyi probléma van a Földön…

Kállay professzor megfordult és elmosolyodott, majd meggyőződésből válaszolt:
– Jackson! A tudomány és az innováció sohasem volt olcsó! De gondolj csak bele, hogy ez mit jelentene! Egy új magyar űrhajós, aki a Nemzetközi Űrállomáson végez kutatásokat, és aki magyar tudósok által tervezett kísérleteket hajt vége! Ez nem csak tudományos áttörés, hanem hatalmas nemzeti büszkeség! Egy szikra, ami meggyújthatja a következő generációk képzelőerejét! Gondold el, ez mit jelentene azoknak a fiataloknak, akik ma a virtuális világban élnek! Megmutathatnánk nekik, hogy a valóság is lehet csodálatos, és hogy a csillagok nem elérhetetlenek, hanem a mi jelenünk elválaszthatatlan részei!

Jackson Cole kabinetfőnök elgondolkodva bólintott.
– Értem az érveidet! A szimbolikus jelentősége abszolút elvitathatatlan! Szerintem a kiválasztás… az lesz a kulcs! De tényleg! Mit is jelent a „Stardust Forge” kifejezés?

– „Csillagmag Műhely!” - vágta rá azonnal Prof. Dr. Kállay Artúr, a „Stardust Forge” magán űrhivatal vezetője. – A „csillagmag” az univerzum építőköveire, a „műhely” pedig az alkotásra és a technológiai fejlesztésre utal.

– WOW!!! Ti aztán tudtok neveket adni! - nézett maga elé elismerően Jackson Cole, majd újra kérdezett: – Egyébként nálatok mikor bontakozott ki a magyarság csillagközi kalandvágya?

– A magyar űrkutatással kapcsolatos tevékenység hivatalos kezdetének 1946. február 6-át tekintjük! - kezdte előadását Kállay tanár úr. – Ekkor hajtotta végre Bay Zoltán, a szegedi egyetem professzora és kutatócsoportja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. laboratóriumában az első sikeres európai Hold-radar kísérletet, melynek során sikerült kimutatniuk a Holdra küldött radarhullámok visszaverődését. Ez a kísérlet jelentette az első lépést a magyar űrkutatás történetében! A Bay Zoltán vezette kutatólaboratórium a magyar tudomány és innováció egyik legfontosabb fellegvára, mely jelentősen hozzájárult a nemzetközi elektrotechnikai fejlődéshez, valamint olyan világhírű tudósoknak adott otthont, akik alapjaiban változtatták meg a világot! Nemzetközi együttműködések keretében a magyar űrtevékenység az 1960-as évek végétől erősödött meg, és az Interkozmosz programban való részvétel hozta el az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrrepülését 1980-ban. Később, 1992-ben alakult meg a Magyar Űrkutatási Iroda a tevékenység koordinálására. És nálatok?

– Az 1950-es években kezdődött. 1958. január 31-én lőttük fel az első saját műholdunkat, az Explorer 1-et, amivel beléptünk az űrversenybe! - válaszolt röviden Jackson Cole.

– És a híres 51-es körzet? - mosolygott Kállay professzor nagy kíváncsisággal és feltárást sugalló nézéssel.

– Arról majd később! - komolyodott el Cole, majd mélyen elgondolkodott.

Hosszas elmélkedés után váratlanul megjelent a térbeli kijelzőn a Galaxy Exploration Research Agency galaxiskutató űrügynökség üzenete:

„Egy olyan ember kell, aki nem csak tudós, hanem egy igazi hős is! Valaki, aki képes magával ragadni a nemzetet, és aki méltó arra, hogy a Fényhozóink közé tartozzon!!!”

– Pontosan! - vágta rá a professzor. – És már meg is kezdtük a kiválasztási folyamatot! Több ezer jelentkezőből nyertünk ki egy szűk listát. Fizikai, mentális, pszichológiai tesztek és extrém körülmények közti szimulációk… A legkeményebb válogatás, amit valaha láttam! A NASA és az ESA is segít a szakértelmükkel, de a végső döntés a miénk! A legalkalmasabbat keressük, méghozzá azt, aki nem csak profi és teljesen felkészült, hanem új fényt hoz nekünk a űrből!

A Szikra

Minden nagy álom a csendes tervezőasztalnál, a számítások sűrűjében és a soha véget nem érő megbeszélések labirintusában születik. Évek telnek el az elméleti megfontolások, a kockázatkezelési stratégiák és a precíz szimulációk jegyében…

Egyetlen monumentális cél lebeg a szem előtt: eljutni a csillagok közé! A HUNOR - Hungarian to Orbit program esetében sincs ez másképp!

2023-ban, az elmúlt időszak fáradságos munkája - a rengeteg előkészület, tervezés és szervezés - célt ért, és kezdetét veszi a valódi próbatétel: végre elérkezett a HUNOR - Hungarian to Orbit program történetének legintenzívebb szakasza.

A kiképzési központ egy szigorúan titkos helyszínen, az Északi-középhegységben, azon belül a Mátra mélyén rejtőző katonai bázis átalakított létesítményében működött. Megnevezése: „1-es számú Kutatóűrhajós Kiképzőbázis” (KK1). Itt gyűlt össze az a tíz legesélyesebb jelölt, akik átjutottak a rendkívül alapos és következetes előszűrésen. Köztük van egy fiatal és megfontolt gépészmérnök, Kapu Tibor is, aki csodálatra méltó elszántsággal és tudásvággyal vág neki a küldetésnek…

Kora reggel, a gravitációs szimulátorban végzett kimerítő edzés után Tibor egy másik jelölttel, az energikus biológussal, Erdős Flórával beszélgetett a pihenőben. A fiatal lány, aki a genetikai módosítások és a bioregeneráció szakértője, épp egy speciális fehérjeszeletet rágcsált.

– Ezt sosem szokom meg! - közölte Flóra, miközben a vállát dörzsölte. – Egy mosógépben érzem magam, csak sokkal gyorsabban forog, miközben mintha a belső szerveim is helyet cserélnének…

Tibor elmosolyodott.
– Ez még csak a kezdet! Azt mondják, a centrifugális erő a legkevésbé kellemetlen része a kiképzésnek. Túlélési tréning a sarkvidéken, vagy a vízalatti menekülés… azok a nehezek!

– Miért csinálod ezt a kemény kiképzést, Tibor? - kérdezte Flóra, komolyra fordítva a szót. – Mi az, ami idehozott téged? Miért pont az űr?

Tibor elgondolkodott, tekintete a távoli, ablak nélküli falra révedt, mintha azon túl látná a csillagokat.
– Gyerekkorom óta nézem a csillagokat… Mindig is tudtam, hogy oda akarok menni! Nem csak a tudományért, bár az is nagyon fontos, hanem azért, hogy lássam a Földet onnan fentről! Hogy megértsem, milyen kicsik vagyunk, de mégis milyen nagy dolgokra lehetünk képesek! Hogy lássam a bolygót, mint egyetlen, törékeny otthont, és talán megtaláljam benne a választ arra, miért is vagyunk itt…

Flóra bólintott.
– Én is hasonlóan érzek! Azt hiszem, hogy mindannyian valami különlegeset keresünk! Valamit, ami túlmutat rajtunk, ami összeköt minket, ami értelmet ad a létezésünknek! Azt mondják, hogy az űr megváltoztatja az embert… Kíváncsi vagyok, hogy milyen leszek, ha visszatérek!

Ez idő alatt Houstonban, az Axiom Space központjában, Peggy Whitson, a legendás amerikai űrhajós, aki az Ax-4 küldetés parancsnoka, épp egy videókonferencián vesz részt. A képernyőn Shubhanshu Shukla, az indiai pilóta, és Sławosz Uznański-Wiśniewski, a lengyel küldetés-specialista arca jelent meg. Mindketten a saját országuk űrprogramjának kiválasztottjai, és most a nemzetközi csapat részét képezik.

– Szóval, Peggy, mit gondolsz a magyar jelöltről? - kérdezte Shubhanshu, akinek az arcán fáradtság, de egyúttal izgalom is látszódott. – Hallottam, hogy rendkívül alapos a felkészítésük!

Peggy elmosolyodott.
– Kapu Tibor? Ő rendkívül ígéretes! Nyugodt, precíz és alkalmazkodó. A szimulációkban kiválóan teljesít, a csapatmunkája példaértékű! Látom benne azt a tüzet, ami ehhez a munkához kell! A HUNOR-program egy fantasztikus kezdeményezés, örülök, hogy részesei lehetünk! A lengyel kolléga, Sławosz is kiválóan felkészült! A CERN-ben szerzett tapasztalatai felbecsülhetetlenek lesznek a kísérleteink során, különösen az anyagkutatás területén!

– És Shubhanshu, a te pilóta tapasztalatod is elengedhetetlen lesz, különösen a Dragon kapszula finom manővereihez! - dicsérte Peggy. – Egy igazi nemzetközi csapat leszünk! Négy különböző országból, négy különböző háttérrel, de egy közös céllal! Ez az, ami az űrrepülést olyan különlegessé teszi!

Néhány héttel később, a Debreceni Egyetem ünnepélyes sajtótájékoztatóján, ahol az elmúlt években jelentős mértékben megerősítették az űrkutatással kapcsolatos tevékenységeket, mind képzési programok, mind kutatási létesítmények és projektek terén, bejelentik a HUNOR-program első űrhajósának a nevét.

Az előadóteremben feszült csend honol, a levegőben tapintható az izgalom. A kivetítőn megjelenik egy kép, majd a hozzá tartozó név:

Kapu Tibor

Zúg a taps, a résztvevők állva tapsolnak…

A szikra meggyúlt!!!

Sokáig csak álomnak hittünk, de most végre megvalósult az űrprogram! Kapu Tibor, a maximálisan felkészült gépészmérnök a nemzet reménységévé vált, aki újra elviheti Magyarországot a csillagok közé!